L-cisztein-metil-észter-hidroklorid CAS 18598-63-5 (H-Cys-OMe·HCl) vizsgálat 98,5-101,0% Gyári

Az L-cisztein-metil-észter-monohidroklorid szárítás után legalább 98,5 százalék és legfeljebb 101,0 százalék L-cisztein-metil-észter-monohidrokloridot (C4H9NO2S·HCl) tartalmaz.
Leírás: Fehér kristályok vagy kristályos por, enyhén jellegzetes ízű
Vízben nagyon oldódik, metanolban bőségesen oldódik, etanolban oldódik, éterben gyakorlatilag nem oldódik.Enyhén higroszkópos tulajdonság.
Oldhatóság (H2O, g/100g): kb. 100 (25℃)
Azonosítás: (1) 2 ml cisztein-metil-észter-monohidroklorid oldathoz (1 → 200) adjunk 1 ml piridint és 1 ml ninhidrin TS-t (2%);vörös szín keletkezik.
(2) 5 ml cisztein-metil-észter-monohidroklorid oldathoz (1 → 100) adjunk híg vas(III)-klorid TS-t;kék szín keletkezik, és fokozatosan zöldre változik.
(3) 5 ml cisztein-metil-észter-monohidroklorid oldathoz (1 → 100) adjunk néhány csepp réz-szulfát TS-t;több csepp réz-szulfát TS hozzáadásával világossárga és vörös-lila szín keletkezik
(4) Cisztein-metil-észter-monohidroklorid oldatához (1 → 100) adjunk kénsavat és kálium-permanganátot, és melegítsük;a fejlődő klórgáz a vízzel megnedvesített kálium-jódos keményítőpapírt kékre változtatja.
Fajlagos forgatóképesség [α]20/D: szárított minta, C=20, metanol
Oldat állapota (áteresztőképesség): 1,0 g 10 ml H2O-ban, spektrofotométer, 430 nm, 10 mm cellavastagság.
Klorid (Cl): szárított minta, 340 mg, B-2
Ammónium (NH4): A-1
Szulfát (SO4): 0,50 g, (1), ref: 0,50 ml 0,005 mol/l H2SO4
Nehézfémek (Pb): 2,0 g, (1), ref: 2,0 ml Pb Std.(0,01 mg/ml)
Arzén (As2O3): 2,0 g, (1), ref: 2,0 ml As2O3 Std.
Egyéb aminosavak: Tesztminta: 10 μg, PA-P1, kontroll;L-Cys.HCl.H2O 0,1μg
Száradási veszteség: Vákuumban, P2O5, szobahőmérsékleten 5 órán át.
Gyújtáson lévő maradék (szulfatált): AJI teszt 13
Vizsgálat: jodometria
pH: 1,0 g 20 ml vízben
Olvadáspont: AJI teszt 36
Javasolt tárolási határérték és állapot: Tartósan zárt tartályokban, ellenőrzött szobahőmérsékleten (1/2 év).